"Patto di Famiglia" - "Családi megállapodás"... - ilyen volt az a Firenze műkincseiről szóló megállapodás, mely a hatalmas Medici vagyon sorsáról döntött a család várható kihalása után. Ennek a megállapodásnak alapján az által, hogy Anna Maria Lujza férje Johann Wilhelm plazi választófejedelem volt, elvben felesége halála után a firenzei értéktárgyak rászálltak, az ő tulajdona lett. De a "Patto di Famiglia" miatt azokat a műkincseket soha el nem vihette sem ő, sem senki más Firenzéből és Toszkánából! Ezt a megállapodást még felesége, Anna Maria Lujza, az utolsó Medici leszármazott kötötte a Lotharingiai házzal! Erre a megállapodásra azért került sor, mert Anna Maria Lujzának nem születtek gyermekei, így nem lévén a továbbiakban a Mediciknek örököseik, a férje által a Lotharingiai házra szállt Firenze és Toszkána valamennyi műkincsével együtt. Ezen megállapodás alapján csak arra volt lehetőség, hogy egy időre az osztrák örökösök települjenek be Firenzébe, mondhatni mint saját tulajdonukba. Ezen alkalomra építtették a Piazza San Gallón a hatalmas diadalkaput, melyen átjőve 1738-ban el is foglalták a várost. Ekkortól lett a tér neve a korábbi Piazza San Gallo helyett Piazza della Liberta. Lehet ezt sokféleképpen értékelni, de tény, hogy az osztrákok a továbbiakban teljesen elhanyagolták Firenzét és Toszkánát, úgy is mondhatnánk, hogy szabadjára hagyták. A város infrastruktúrája csak több, mint 120 évvel később kezdett fejlődni, 1860 után. Ekkor ugyanis megváltoztak az itáliai viszonyok, megalakult az egységes Olaszország, melynek közepében ott virított Firenze!
-
-
-
Giuseppe Poggi tervei a város élhetővé tételére és szépítésére:
-
-
-
-
Piazza VittorioVeneto a Cascine park az Arno partján. A képek kinagyíthatóak, érdemes őket böngészni. Leírást nem találtam róla mást, mint az enyémet.
-
Nyilván komoly tárgyalások után a még netán ott élő Lotharingiaiak lassan kivonultak a városból, és pár év múlva, 1864-ben, már mint a frissen megalakult Olaszország egyik városától, Firenzétől kapta a megbízást Giuseppe Poggi arra, hogy úgymond rendbe tegye az addigra már igencsak elhanyagolt Firenzét. Az ő terveit láthatjuk a fenti képeken, és az ő áldásos munkáját látjuk és élvezzük ma is Firenze számtalan pontján..., de a legjobban talán a Michelangelo téren, amikor is a lábunk előtt látjuk az egész gyönyörű várost. A téren magán látható Michelangelónak bronzból öntött másolatú Dávid szobra és alatta a Medici kápolna ugyancsak Michelangelo által készített világhírű szobrainak bronz másolatai..., ezek a gyorsan átutazók számára adnak valami "szösszenetet" Firenze művészetéből. Maga a tér több látnivalót nem kínál, de parkolóként is szolgál, elég borsos áron, de lehetőség. Miután kigyönyörködtük magunkat a szobrokban és az alattunk lévő fenséges panorámában, ha gyalogosan vagyunk, akkor szinte percek alatt lesétálhatunk az Arno partjáig a könnyű és kényelmes sétát biztosító Viale Giuseppe Poggin! Igazán csak átutazóknak érdemes itt autóval megállni, másoknak felfelé ha szükséges busz, lefelé gyalogséta több irányból is ajánlatosabb. Gyalog is megtehető az út, de Firenzében sokak szerint túl drágák a feleslegesem elhasznált percek! De nem csak azok az emlékezetes firenzei percek, amik különleges művészeti látnivalót adnak, Firenzében egy kicsit "élni" is érdemes, ami magába foglalja a buszozást és a sétát is!
Csak érdekességként írom, bár a San Miniato templom magasabban van, a rálátás az Arno partján lévő növényzet miatt onnan kevésbé szép és átláthatóbb a városra, mint a Michelangelo térről. Mivel elég közel vannak egymáshoz, mindkettőt érdemes megtapasztalni!
-
-
-
A tervezőjéről elnevezett Viale Poggi árnyas és kényelmes sétaútja a Michelangelo térről az Arnóig felejthetetlen emlék.
-
A Porta San Niccolo után e mellett a lila virágú bougainvilleával befuttatott szép támfal mellett érünk le az Arnó partjára..., a kényelmes sétaút kb. 15-20 perc lehet
-
Giuseppe Poggi testvére, Enrico Poggi is igen jelentős polgára volt Firenzének, csak más területen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése