Kattints a képre

2022. november 28., hétfő

"De jure", "de facto" kifejezések

 A de jure és a de facto kifejezések ellentétei egymásnak, s mint ilyen, Firenzében gyakori volt a használatuk. Míg a de jure egyértelműen a színtiszta és szilárd és jogos igazságot jelenti, addig a de facto magát a tény jelentőségét veszi figyelembe még akkor is, ha nem tökéletesen felel meg az elfogadott jogrendnek. Firenzével kapcsolatban a Medici család szerepe a város történetében a Medicik de facto uralkodására vonatkozik, hiszen senki nem választotta őket, senki nem nevezte ki őket, megjelentek és látva bennük az erőt egyszerűen elfogadták őket vezetőknek. Persze azért voltak ők is nehéz helyzetekben, hol dicsőítették, hol kárhoztatták őket, de ilyen a világ mindmáig, ilyen a történelem, és ez így természetes. 

Az, hogy a mai napig oly sok ember méltatja a Medicik firenzei vezetését, majdan uralkodásukat többféle formában, ékesen igazolja történelem formáló erejüket. Nincs, természetesen arányait is figyelembe véve, még egy olyan történelmi és művészeti emlékekkel bővelkedő város a Földünkön, mint Firenze! És ez bizony nagyon jelentős részben a Mediciknek köszönhető! Az sem véletlen, hogy oly sokan szeretnék látni..., de én azt hiszem, hogy sajnos sokan csalódnak is, olyanok, akik nem indulnak felkészülten a majdani látványokra, és  nem találják meg benne az üzenetet, a csodát. Firenze a maga nemében nem különösen szép város, még azt sem mondhatjuk, hogy a történelme szép, hiszen tele van csalással, árulással, gyilkolással..., de ha szerencsénk van, akkor valahol csak megtaláljuk, megérezzük azt a pontot, amikor már nem lehetünk iránta közönyösek! Sőt, már beleszeretünk! :-) Aki meg ezt nem érzi, az is érthető..., de mégis érdemes próbálkozni..., hátha valahol, valamikor megtaláljuk azt, ami értelmet ad egy firenzei utazásnak..., és kissé megváltoztatja a jövőnket az emlékével!

2022. november 15., kedd

Firenze 1865-ös térképe

 

-

Firenze rajzolt térképe (kattints rá!), ahogyan   Giuseppe Poggi az egységes Olaszországhoz 1864-ben történő csatlakozás utáni rendbetételét elképzelte. Érdekes tanulmányozni. A nagyrészt lerombolt városfalon kívüli területről van szó, jól látható a különbség az óváros és az  azt körülvevő egykori falakon túli városrendezésről. Már 1865-ben hozzálátott  Poggi a munkához, minek következményeként lett olyan a város, amilyennek ma láthatjuk. Bizonyára sok értékes épület is áldozata lett a "nagytakarításnak", de nagy lemaradásban volt a város, hiszen évszázadokon keresztül, míg a Habsburgok tulajdona volt, nem igazán  foglalkoztak vele. Ez tulajdonképpen szerencse, így minimálisan építkeztek a külvárosokban, nem dagadt naggyá a város. a külvárosát szinte észre sem lehet venni. Nekem nagy vágyam volt azon az új belső körúton végigsétálnom, amit meg is tettem, és nagyszerű élményeket szereztem vele magamnak. Apró élmények, tán szóra se méltók, ám nekem azért sokat jelentettek. Nem múzeumban jártam, hanem egy élő városban.

-

Elárulom azért, hogy van Firenzének egy számunkra, turisták számára szinte nem is látható új negyede az Arno bal partján a Cascine parkkal szemben, ahonnan egy gyalogos, szinte láthatatlan hídon  (Passadelle dell Isolotto) elérhető a belvárosi körgyűrű. Tulajdonképpen egy lakótelep, és az is lehet, sőt, nagyon valószínű, hogy több hasonló lakótelep, lakópark is van a város körül

2022. november 8., kedd

Lorenzo de Medici hatalomra jutása (1469)

 "Minden tekintetben király, csak nevében nem az!"

Piero de Medici 1469 december 2.-án meghalt, és két nappal később küldöttség érkezett a Medici házba azzal a megbízással, hogy idősebb fiát,  Lorenzo de Medicit kérjék fel Firenze városának nevében annak vezetésére. 

Lorenzo ekkor még csak 20 éves volt (1449-1492), fiatal házas. Bizonyára nagyobb örömére lett volna lovagi tornákon részt venni, költeményeket olvasni és írni,  vagy éppen művészettel foglalkozni saját kedvére..., de válasza a felhívásra ez volt: 

"Javaslataik természetesen ellenkeznek ifjúi ösztöneimmel, de tekintettel a nagy teherre és veszélyre, kelletlenül, de elfogadom kérésüket. Azért cselekszem így, hogy megvédjem barátainkat, mert Firenzében nem jó annak, aki nem részesül a hatalomban."

Talán nem is kellett olyan nagyon biztatni, hiszen már kialakulhatott benne az egészséges becsvágy, és tisztában is volt azzal, hogy apja halála után bizony nagyon nagy feladatok várnak rá Firenze város és Toszkána tartomány kizárólagos vezetőjeként. Lorenzo mellett kezdetben ott volt az öccse, Giuliano de Medici (1453-1478) is, aki ugyan fiatalabb volt Lorenzónál, de talán a becsvágy több volt benne, mint Lorenzóban..., ám  őt 25 éves korában meggyilkoltatták a Pazzik.

Ellenségei az egyedül maradt Lorenzónak voltak számosan, több alkalommal is megpróbálták őt a hatalomból eltávolítani, de lassan  úgy tűnt, hogy beletörődtek Toszkána és Firenze városának általa történő irányításába. Igaz, Toszkána névleg köztársaság volt, ahol minden nagyobb város viszonylagos szabadsággal élt, így nem mindenki örült Firenze "magasabbrendűségének". 

-

 -