Tudom, hogy ez az általam is csak "elképzelt" 7 + 1 napos program kevesek számára oldható meg, de mégsem szűkíthettem le az elképzelésemet (álmaimat) kevesebbre, mert ennyi idő bizony feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy legalább úgy nagyjából megismerjük a várost és annak csodáit! A "legfelső kép" tulajdonképpen az egész blognak az első képe, és arra a legfelső nagy képre kattintva jön be a 7+1 napos program, ami rá is van írva.
-
Az sajnos nem igazán működhet tökéletesen, hogy mondjuk évente megyünk három-három napot, hiszen akkor is végig akarjuk majd nézni újra a város legszebb pontjait. Újra, meg újra meg akarunk nézni mindent, amit elsőre szerettünk, így kevés idő marad
az újdonságok megismerésére. Mondjuk a Palazzo Vecchióba nem feltétlenül megyünk be kétszer..., bár szívesen mennék! Nagy hiányérzet van bennem azért, mert a hátsó fronton lévő erkélyéről még nem nézhettem körül, és ami még fájóbb, amikor ott jártunk, akkor a tornyába sem lehetett felmenni, ott álltam a lépcső alján, amin egy nagy kötél jelezte, hogy tilos a felmenetel. Ezek az elmaradt lehetőségek nagyon hiányoznak nekem. Na meg a legfájóbb hiány a Vasari folyosó, ami most már nem elérhetetlen!
Jó, talán az Uffizit nem kellene kétszer megnézni..., bár azért az is nagyon jó lenne! :-)
-
Gondoltam már arra is, hogy kigondolhatnék 3,4,5,6 napos programokat is, mert talán jobban tudnám mi a kihagyható, mint aki még sosem járt Firenzében..., de ez elég
reménytelen dolognak látszik. De be kell azt is vallanom, hogy én sem voltam még soha 7 napig egyfolytában a városban. Az én emlékeim is több utazásból adódtak össze, és
persze voltak benne bőven újrázások..., inkább több, mint kevesebb. Hát hogyan is tehetnénk meg, hogy ne köszöntsük újra meg újra a legizgalmasabb látnivalókat!? Nagyon jó lenne nekem is megvalósítani egy
ilyen "álomutazást", amikor nem kell futólépésben közlekednem ahhoz, hogy minél
többet láthassak! A férjem mindig nehezményezte a sietségemet, de szükség volt legalább az utcákon a sietségre..., mert mindent látni akartam a saját szememmel!
Igazán azt gondolom, hogy egy dolog
van, ami sajnos időigényes, ám mégis kihagyhatatlan minden firenzei utazásból, bármely kevés is az időnk, és ez a város
látása a Michelangelo térről! Ha valaki csak egyetlen napra jut el Firenzébe,
akkor is ezt meg kellene oldania, ez a legfontosabb és legemlékezetesebb látnivaló, hiszen az maga Firenze! Igaz persze az is, hogy Firenze kincsei többnyire
a falak mögött vannak, de szerintem a legnagyobb kincs mégiscsak maga a város,
úgy összességében! A város, amely oly sok csatát vívott önmagával és a
külvilággal is, de mindkettőtől meg tudta magát és mozdítható és mozdíthatatlan értékeit védeni évszázadokon át! És a város, melynek lakói
oly sokat tettek azért évszázadokon át, hogy ezt a relatív kicsiny Firenzét a Föld egyik legizgalmasabb és legvonzóbb városává tegyék! Nagy hála Anna Mária Lujza Medicinek azért, mert okosan megoldotta, hogy, bár Firenze firenzei örökös nélkül maradt, mégis megtarthatta mindazokat a műkincseket, melyeket a Medici család összegyűjtött az általuk uralt három századon át. Az egységes Olaszország kikiáltása után "csak" része az országnak, de bizonnyal ma is az egyik leglátogatottabb városa. Talán Róma és Velence lehetnek vetélytársai.
-
A blognak van egy háttérben lévő oldala, valójában egy másik blog, címe "Ki, hol és mikor?", onnan helyezem át a linkek tartalmát ebbe a "Miért éppen Firenze" című blogba, de önállóan is használható, lehet nézegetni, van keresője. Bizonyos, hogy nem minden benne ott olvasható linket tudtam ezidáig elhelyezni a főoldal útleírási programjában, de írni szabadon írhattam bármiről, ha eszembe jutott valami. A másik blog címe "Ki, hol és mikor?", szóval ajánlom, hogy ha valamit konkrétan szeretnétek olvasni, akkor ott nézzetek körül, könnyebb lesz megtalálni.
-
